Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3. tétel

2011.06.10

 

Számítógép üzembe helyezése

Szükséges eszközök:

Csavarhúzó

    • Laposfejű (sima)
    • Kereszthornyos(csillag)

Esetleg elektromos csavarhúzó 
 

Alkalmankénti munkákhoz olcsóbb, szerszámok, rendszeres munkákhoz drágább készletek szükségesek

 

Nagyobb munkákhoz szükséges eszközök 

  • Csavarhúzókészlet
  • Csipeszek
  • Fogók, csupaszító fogó
  • Antisztatikus csuklópánt
  • Multiméter (AVO méter)
  • Forrasztóállomás, folyasztó- és forraszanyagokkal
  • Kontakt-tisztító spray, hővezető paszta
  • Erős fényű lámpa, nagyító
  • Szigetelőszalag, vezeték kötegelő
  • Kapcsolós elosztó
  • Kompresszor

 
 
 

Szelési segédanyagok 

  • A gyártók a gépházhoz csavarokat és megfelelő mennyiségű zárólemezt mellékelnek
  • A sűrűmenetű csavarok az áramköri lapokhoz M3
  • Ritkamenetű egyéb rögzítésekhez
  • Távtartó csavarok
  • Ventilátor rögzítő csavarok
  • Szerszám nélkül becsavarható
  • Alátétek

Az összeszerelés lépései 

  • Kicsomagolás
  • Ház összeszerelése, tápegység beszerelése, házhűtő beépítése
  • Alaplap beszerelése (processzor,memória)
  • Háttértárolók beszerelése
  • Kártyák beszerelése
  • Vezetékezés
  • Tesztelés, ház bezárása
  • Gép telepítése szolgálati helyére, Szoftverek telepítése.
     

Kicsomagolás 

  • A sértetlen csomagolás a teljesség garanciája
  • A csomagoláson instrukciók lehetnek
  • A csomagolóanyagok általában újrahasznosítható anyagokból készülnek. Szelektíven válogassuk!

 
Ház összeszerelése 

  • A maximális összteljesítménynek megfelelő tápegységet válasszunk!!!
  • Nagyobb házðnagyobb távolságokð hosszabbítás, vagy megfelelő tápegység szükséges
  • Ne felejtsük, hogy a háznak árnyékolási szerepe van

Figyelmeztetés 

  • Soha ne járassuk a processzort hűtés nélkül. A belső hővédelemnek is van „tehetetlensége”…
  • A gyári paraméterekkel üzemeljük be a gépeket. GARANCIA
  • Vigyázzunk a sokat ígérő extra hűtőkkel.
  • A processzor feszültségét korábban jumperelni kell az alaplapon. Manapság a BIOS-ban állítjuk be.

A memória behelyezése 

  • Az alaplapnak megfelelő memóriamodult használjunk
  • Ne erőltessük, egyenletesen nyomjuk a fülek bekattanásáig
  • Kerüljük a különböző méretű és sebességű memóriák társítását. Ha elkerülhetetlen teszteljük a rendszert.
  • Az első memóriamodult az első slot-ba helyezzük(DIMM1 vagy BANK0)
  • „Dual Channel” esetén fix helyen vannak a modulok. Az alaplap leírását kövessük.

 

Kártyák beszerelése

  • Ne zsúfoljuk egymás melletti foglalatokba a kártyákat
  • Ne fejtsünk ki nagy nyomóerőt a kártya behelyezésénél, mert az alaplap hajlik, tehát sérülhet.

 


BIOS beállítása

Belépés a BIOSba:

A számítógép BIOS-beállításaihoz egy billentyű vagy billentyűkombináció lenyomásával férhetünk hozzá a gép indítóképernyőjének megjelenésekor. Mivel ilyenkor a monitorok gyakran még nem „élednek” fel, nem árt az adott billentyű(ke)t már a gép bekapcsolásától nyomva tartani. Sajnos a belépéshez szükséges gombok alaplaponként és gyártóként eltérnek egymástól, leggyakrabban azonban a DEL vagy DELETE billentyűvel, esetleg a Ctrl+Alt+Esc kombinációval érhetjük el a beállításokat -- de nem ritka az F2 vagy F11 billentyűk használata sem.
Belépés után egy több elemből álló menürendszer tárul elénk. Az alapértelmezés szerinti menüpontok száma gyártónként eltérő lehet, ám mégis hasonló lehetőségeket lelhetünk fel, sokszor egészen hasonló néven.

 

Az alaplapra és a hozzá kapcsolt meghajtókra vonatkozó általános beállításokat többnyire a Standard CMOS Features menüben találhatjuk meg:

 

standard_cmos_small.jpg

 

Date: A pontos dátum beállítása

Time: A pontos idő beállítása

IDE Channel 1, 2, 3, 4 Master: Az első, második, harmadik vagy negyedik IDE-vezérlő elsődleges (master) pozícióját elfoglaló eszköz (merevlemez vagy optikai meghajtó) típusa.
IDE Channel 1, 2, 3, 4 Slave: Az első, második, harmadik vagy negyedik IDE-vezérlő másodlagos (slave) pozícióját elfoglaló eszköz típusa.

Boot Sequence vagy Boot Priority: A bootolható eszközök sorrendjének beállítása. Itt határozhatjuk meg, hogy a BIOS melyik eszközön keresse először a rendszerindító fájlokat, és ha nem talál ilyent, mely továbbiakat vizsgálja meg. Egyes BIOS-okban ez a funkció három részre van osztva: First Boot Device, Second Boot Device és Third Boot Device. Itt dönthetünk arról, ha engedélyezni vagy tiltani szeretnénk a CD-ről vagy flopiról való rendszerindítást.


Alaplap beszerelése

  • Bepróbáljuk az alaplapot a házba, és ha szükséges kitörjük a csatlakozók helyeit.
  • Véglegesen behelyezzük az alaplapot, és sűrűmenetes csavarral rögzítjük.
  • Csatlakoztassuk a ház kijelzőit az alaplaphoz.
  • Ne feledkezzünk meg az alaplapi elem/akkumulátor behelyezéséről, ellenőrzéséről.(2,8V-3V)

Processzor behelyezése I. 

  • Az alaplapra beszerelés előtt elhelyezhető a processzor és a memória.
  • Földelje saját testét, például érintsen meg egy földelt tárgyat (radiátor festetlen része).
  • Processzor tüskéit soha ne érintsük meg!!!
  • A processzort gyári előírás szerint a mellékelt beépítési utasítás szerint kell behelyezni(megjelölt sarkok találkozzanak).
  • Kioldókart teljesen emeljük fel, a tüskék merüljenek teljesen a foglalatba!
  • A foglalat érintkezõi igen érzékenyek. Sérülésük elkerülése érdekében pontosan illessze a processzort a foglalatra, és túlzott erõ kifejtése nélkül szerelje be.
  • Fordítsa el teljesen a rögzítőkart, és győződjön meg róla, hogy a processzorfedél felemelve marad.
  • Igazítsa össze a processzor és a foglalat pin-1 sarkait, majd finoman helyezze a processzort a foglalatba, és győződjön meg róla, hogy a processzor megfelelően a helyére került.
  • Finoman nyomja a processzort a foglalatba, amíg az a helyére nem kerül.
  • Engedje vissza a processzorfedelet.
  • Fordítsa át a rögzítőkart a foglalat felé majd rögzítse a rögzítőfül alatt.

Busz

A processzor a háttértárhoz és a periféria-vezérlőkhöz különböző buszokon, azaz síneken keresztül csatlakozik.

Busz alatt olyan, azonos feladatot ellátó vezetékcsoportot kell érteni, melynek egyes vezetékein csak két feszültségszint jelenhet meg (a logikai 1-nek és 0-nak megfelelő érték), tehát a busz egy vezetékén egyszerre csak egy bitnyi információ továbbítható.

A busz méretét a vezetékeinek száma határozza meg.

Típusok :

  • ISA
  • PCI
  • IDE
  • AGP
     

Csatlakozók/csatolók

    • Bővítőkártyáknak szánt foglalatok
    • Típusai:
      • ISA - (Industry Standard Architecture - Ipari Szabványfelépítés)
      • AGP - (Accelerated Graphics Port – gyorsított grafikus kapu)
      • PCI - (Peripheral Component

            Interconnect local bus -  perifériás alkatrészeket összekötő helyi sín)

      • PCI Express
  • Processzorfoglalatok: processzor kapcsolódási helye az az alaplaphoz
  • Fajtái:
    • Socket 1,7 csatlakozók
    • SuperSocket 7
    • Slot 1
    • Slot A
    • Socket A
    • Socket 462
    • AM2
    • LGA775
  • Merevlemez csatlakozók
    • IDE kábelek (Integrated Device Electronics, integrált eszközelektronika)
    • 40 tűs kébelek
    • kábelen 3 csatlakozó - egyik az alaplapba, másik kettő az egyéb meghajtókba csatlakozik  (master/slave beállítás – jumperek)

PATA

SATA

SCSI

 

  • Floppycsatlakozók:
    • (32 tűs) IDE kábelhez hasonló funkciójú
    • a kábel a Floppy meghajtóval teremt összeköttetést
  • Tápellátás csatlakozó
    • a táp egy transzformátor, ami a PC számára a megfelelő feszültséget állít elő
    •  a csatlakozón keresztül kötjük be a tápot az alaplap számára
    • a többi belső alkatrész (memóriák, drive-ok, bővítőkártyák) is innen nyeri az áramot

Háttértárak üzembe helyezése:

Merevlemez

Manapság a winchesterek kaphatók 160, 240, 400 GB-os méretűig, 5400 vagy 7200-as percenkénti fordulatszámmal. A nagyobb fordulatszámú természetesen gyorsabb. Az üzembe helyezés úgy kezdődik, hogy keresünk neki helyet a házban, becsavarozzuk, és kiválasztjuk melyik csatornára akarjuk dugni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy melyik adatkábelt (bus) dugjuk rá. Egy kábelre több eszközt is csatlakoztathatunk, pl. szokásos a winchestert és CD/DVD meghajtót egy kábelre tenni, több merevlemez esetén célszerű külön adatkábelre kötni őket. Fontos ellenőrizni a helyes jumperelést (kis levehető pöckök hátul), a merevlemezt tegyük master módba, a CD/DVD meghajtót pedig slave-be, ha gyakorlottabbak vagyunk, akkor mást is lehet, de ha inkompatibilitási hibát jelez a gép, akkor erre (is) gyanakodjunk! Kell még merevlemezünknek egy áramforrás is, keressünk neki egyet a számítógépházban! (sárga, piros és fekete kábelek egy fehér csatlakozóval)
A következő lépés, hogy a Setup-ban, a Hard Disk Type, illetve valamilyen hasonló nevű menüpontban beállítjuk a merevlemezünk jellemzőit, ha nem értünk hozzá, akkor állítsuk Auto-ra, általában működik így is.
Ha több winchestert használunk, vagy több helyen használunk egyet, akkor célszerű ún. mobil rack-et szerelni a gépbe, ami egy fiókszerű műanyag eszköz, amibe be kell csavaroznunk a merevlemezt, és a ezután könnyen kivehetjük-visszatehetjük.
Ugyanezt kínálják az újabban megjelent USB-s eszközök, ezekbe ugyanúgy be kell csavarozni a merevlemezt, és USB portra kell dugni. A megoldás hátránya, hogy nagyságrendekkel lassabb, mintha mobile rack-ban használnánk a winchestert és IDE kábelre lenne dugva, előnye, hogy nem kell konfigurálni, plug and play.

Floppy

Ahhoz, hogy a floppy-n lévő mágneses réteg alkalmas legyen az adatok fogadására, létre kell hozni rajta a tároláshoz szükséges struktúrát. Ezt a folyamatot formázásnak (formattálásnak) nevezzük. A formázás során a lemezen létrejönnek a sávok, track-ek és szektorok. Ha a formázást végző program hibás részt talál a lemezen, úgy a hibás részre eső szektorokat kihagyja a további feldolgozásból. A hibás szektorok csökkentik a lemez felhasználható kapacitását. A sávok és track-ek száma a különböző tárolókapacitású lemezeken eltérő. Az 1.44 Mb-os floppymeghajtóban formázott lemez esetén 80 sávot és egy track-en 18 szektort találunk. Egy szektor mérete 512 byte. Szintén a formázó program feladata, a fájl-ok tárolásához szükséges, az operációs rendszer által használt lemezrészek (pl. FAT, boot szektor, stb.) kialakítása is.

CD/DVD-meghajtó

A meghajtó beszerelése hasonlóan történik, mint a merevlemezeknél, a használathoz azonban gyakran külön szoftverekre van szükség, amit a gyártó adni szokott a meghajtóhoz. Ezek pl. CD-író programok, DVD lejátszó szoftver, amivel filmeket nézetünk, stb. Szokott járni a meghajtókhoz egy kábel is, amit a hangkártyába kell dugni, így zene CD-ket is tudunk hallgatni gépünkön.


Perifériák üzembe helyezése, telepítése:

Monitor

A monitorokat ún. videokártyák vezérlik. A processzor elküldi a videokártyának azt a képet amit meg kell jeleníteni, a videokártya pedig a monitor számára is értelmezhető jellé alakítja azt. Az olyan műveleteknek mint elsimítás, árnyékolás komoly számítási igényei vannak, ezért a grafikus kártyáknak több feldolgozó egységük, külön grafikus processzoruk (GPU – Graphics Processing Unit), illetve jelentős memóriájuk van (64 MB – 1 GB, GDDR 2/3/4). A grafikus kártyák régebbi szabványa a VGA, és bár ez már nem használatos, a videokártyákat sokan még mindig VGA-nak, vagy VGA-kártyának hívják (Manapság használatos szabvány például az XGA). A videokártya AGP (Accelarated Graphics Port), vagy PCI Express porton keresztül csatlakozik az alaplaphoz.

A monitor kapcsolódása a videókártyához történhet:

  • analóg D-SUB (D-subminiature) vagy
  • digitális DVI (Digital Visual Interface) ill. Display Port
  • vagy a nagyfelbontású tartalmak miatt kifejlesztett HDMI-n (High-Definition Multimedia Interface) keresztül.

Billentyűzet

A billentyűzet, a többi beviteli eszközhöz hasonlóan, az adatok átviteléhez hozzá kell legyen kapcsolva a számítógéphez. A kapcsolat többnyire egy vékony kábelen keresztül történik, mely PS/2 vagy USB interfészen kapcsolódik a számítógéphez. Vannak vezeték nélküli billentyűzetek is, melyek az adatokat egy vevőkészülékhez infravörös, rádió- vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül küldik át.

Egér

Mint minden beviteli eszköznek, az egérnek is kapcsolódnia kell valamilyen módon a számítógéphez, hogy a beolvasott pozíció adatait átküldhesse. Általában az egerek egy vékony elektromos kábelt használnak erre a célra, mely RS-232, ADB, PS/2 vagy USB interfészen keresztül kapcsolódik a számítógéphez. A vezeték nélküli egerek az adatokat többnyire infravörös sugárzással, rádióhullámok vagy Bluetooth segítségével küldik át.

 

Webkamera

 

Az eszközvezérlő szoftvernek már telepítve kell lennie. Kapcsolja be a számítógépet és az összes csatlakozó perifériát (monitor, nyomtató, modem stb.), majd várja meg az operációs rendszer teljes betöltődését. Dugja rá az USB-kábel végét a számítógép egy szabad USB-aljzatára. A Windows észleli új hardver csatlakoztatását és befejezi a telepítési eljárást.

 

Megjegyzés:

Soha ne húzza ki a csatlakozókábelt a számítógépből, miközben a kamera működik. Ez ugyanis a szoftver lefagyásához vezethet.


Sztereó headset csatlakoztatása

 

A csatlakoztatás működő számítógép mellett is lehetséges. A rózsaszínű 3,5 mm-es jack-dugót dugja bele a hangkártya mikrofonaljzatába.  A zöld 3,5 mm-es jack-dugót a hangkártya kimeneti aljzatába dugaszolja. Ha nagy hangerővel használja a fejhallgatót/fülhallgatót, akkor az maradandó halláskárosodáshoz vezethet. A lejátszás előtt állítsa a hangerőt a legkisebb értékére. Indítsa el a lejátszást és növelje meg a hangerőt a fülének kellemes szintre. Az ekvalézer alapbeállításainak módosítása szintén maradandó halláskárosodást okozhat.

Ha egy készüléket hosszabb ideig nagy hangerővel hallgat a fejhallgatón/fülhallgatón, akkor károsodhat a hallása.

 

Balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok

 

Emberi tényezőre visszavezethető veszélyek

 

Szándékos károkozás:

  • behatolás az informatikai rendszerek környezetébe,
  • illetéktelen hozzáférés (adat, eszköz),
  • adatok- eszközök eltulajdonítása,
  • rongálás (gép, adathordozó),
  • megtévesztő adatok bevitele és képzése,
  • zavarás (feldolgozások, munkafolyamatok).

 

Nem szándékos, illetve gondatlan károkozás:

  • figyelmetlenség (ellenőrzés hiánya),
  • szakmai hozzá nem értés,
  • a gépi és eljárásbeli biztosítékok beépítésének elhanyagolása,
  • a megváltozott körülmények figyelmen kívül hagyása,
  • vírusfertőzött adathordozó behozatala,
  • biztonsági követelmények és gyári előírások be nem tartása,
  • adathordozók megrongálása (rossz tárolás, kezelés),
  • a karbantartási műveletek elmulasztása.

 

A szükséges biztonsági-, jelző és riasztó berendezések karbantartásának elhanyagolása veszélyezteti a feldolgozás folyamatát, alkalmat ad az adathoz való véletlen vagy szándékos illetéktelen hozzáféréshez, rongáláshoz.

 

Az adatok tartalmát és a feldolgozás folyamatát érintő veszélyek

 

10.1. Tervezés és előkészítés során előforduló veszélyforrások

 

- a rendszerterv nem veszi figyelembe az alkalmazott hardver eszköz lehetőségeit,

- hibás adatrögzítés, adatelőkészítés, az ellenőrzési szempontok hiányos betartása.

 

10.2. A rendszerek megvalósítása során előforduló veszélyforrások

 

- hibás adatállomány működése,

- helytelen adatkezelés,

- programtesztelés elhagyása.

 

10.3. A működés és fejlesztés során előforduló veszélyforrások

 

- emberi gondatlanság,

- szervezetlenség,

- képzetlenség,

- szándékosan elkövetett illetéktelen beavatkozás,

- illetéktelen hozzáférés,

- üzemeltetési dokumentáció hiánya.

 

 

Az informatikai eszközök környezetének védelme

 

11.1. Vagyonvédelmi előírások

 

- a géptermek külső és belső helyiségeit biztonsági zárakkal kell felszerelni,

- a gépterembe való be- és kilépés rendjét szabályozni kell,

- a gépterembe, szerverterembe történő illetéktelen behatolás tényét a vállalkozás vezetőjének

azonnal jelenteni kell,

- az informatikai eszközöket csak a vállalkozás arra felhatalmazott alkalmazottai használhatják,

- az informatikai eszközök rendeltetésszerű használatáért a felhasználó felelős.

 

11.2. Adathordozók

 

- könnyen tisztítható, jól zárható szekrényben kell elhelyezni úgy, hogy tárolás közben ne   sérüljenek, károsodjanak,

- az adathordozókat a gyors hozzáférés érdekében azonosítóval kell ellátni, melyről nyilvántartást kell vezetni,

- a használni kívánt adathordozót (floppy, CD) a tárolásra kijelölt helyről kell kivenni, és oda

kell vissza is helyezni,

- a munkaasztalon csak azok az adathordozók legyenek, amelyek az aktuális feldolgozáshoz

szükségesek,

- adathordozót másnak átadni csak engedéllyel szabad,

- a munkák befejeztével a használt berendezést és környezetét rendbe kell tenni.

 

11.3. Tűzvédelem

 

A gépterem illetve kiszolgáló helyiség a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozik, amely mérsékelt tűzveszélyes üzemet jelent.

A menekülési útvonalak szabadon hagyását minden körülmények között biztosítani kell.

A vállalkozás géptermeibe, szerverszobáiba minimum 1-1 db tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

A vállalkozás géptermeiben, szerverszobáiban elektromos vagy más munkát csak a tűzvédelmi vezető tudtával, ill. engedélyével szabad végezni.

A nagy fontosságú, pl. törzsadat-állományokat 2 példányban kell őrizni és a második példányt elkülönítve tűzbiztos páncélszekrényben kell őrizni. (Ezen adatállományok kijelölése az informatikai vezető feladata.)

 

12. Az informatikai rendszer alkalmazásánál felhasználható védelmi eszközök és módszerek

 

 12.1. A számítógépek és szerverek védelme

 

Elemi csapás (vagy más ok) esetén a számítógépekben vagy szerverekben bekövetkezett részleges vagy teljes károsodáskor az alábbiakat kell sürgősen elvégezni:

- menteni a még használható anyagot,

- biztonsági mentésekről, háttértárakról a megsérült adatok visszaállítása,

- archivált anyagok (ill. eszközök) használatával folytatni kell a feldolgozást.

 

12.2. Hardver védelem

 

A berendezések hibátlan és üzemszerű működését biztosítani kell.

A működési biztonság megóvását jelenti a szükséges alkatrészek beszerzése.

Az üzemeltetést, karbantartást és szervizelést az informatikusok végzik.

A munkák szervezésénél figyelembe kell venni:

- a gyártó előírásait, ajánlatait,

- a tapasztalatokat.

Alapgép megbontását (kivéve a garanciális gépeket) csak informatikus végezheti el.